Téli játékszer, a Fitotron kamra

Üdvözlök mindenkit!
Hát igen, már jó régen jelentkeztem, sajnos sok elfoglaltságom volt. Igazából most sem a növényekről lenne szó, hanem a gépész lelkem alkotásának a Fitotron kamrának. De mi is ez a kamra? Az a lényege, hogy bármikor növeszthetőek benne növények, mert a megvilágítást, hőmérsékletet miegymást be lehet benne állítani. Ilyen van például az MTA Martonvásári Intézetében, csak elég nagyok.

 Internetről szedtem ezt a képet, ezek komolyabb kamrák. Tehát a kérdés gondolom mindenkiben felmerült, miért építek egyet, ha lehet venni? Hát..nincs kb 40 millió forintom egy ilyenre. Amit én építettem nagyjából 40 ezer forintból készen lett és használható. Nagy különbség igaz?
Igen egyszerű rendszert állítottam össze. A kamrám 14mm vastag OSB lapokból áll. Megvilágítást LED-ekkel oldom meg, mivel olcsóak, alacsony a fenntartási költségük, ráadásul rengeteg méretben és színben megtalálhatóak. Nem nagyon szaporítanám a szót a kamráról, hiszen néhány héten belül már jön a Fitotron Kamra 2.0, ami jobb és erősebb lesz mint az előző! Addig is köszönöm a türelmet! :)

Búza

A múltkori bejegyzésben már esett szó a búzákról, most ezt a mérést szeretném részletesebben bemutatni. A múltkori kép a 2. napon készült, lássuk, milyen fejlődés volt azóta.

3. napra már megjelentek az első zöld szárak.

4. napon már ki kellett nyitnom a Petri-csészéket, mivel elérték a szárak a tetejét.

Végül eljött az 5.nap, a mérés napja. Eredetileg 7 napra volt betervezve a mérés, de ekkorra már a mágneses térben lévő egyedek elérték a polcot ahol tartottam őket. Mindegyiket lemértem, gyökérrel és szárral együtt, ezeket felírtam és átlagoltam. A mágneses térben lévő magoknál a csírák 2x akkorák voltak, csírázási arányuk pedig majd 40%-al jobb volt mint a kontrolloknak!

Amarilisz és búza

Tehát ez lesz az első bejegyzésem ezen az "új" blogon. Két hete kezelem a Amarilisz hagymáimat, melyek közben elkezdték hozni a leveleiket is. Érdekes volt felfedeznem, hogy a hagymák, melyeknél voltak mágnesek igen jelentős gyökérzetet fejlesztettek, míg a kontroll hagymáknál elég minimális gyökérzet lett. Az elején minden növény azonos fejlettségi szinten volt, a hagymáik mérete is nagyjából azonos volt. Néhány kép a mérésről:

 A fekete csíkok jelzik a gyökereket, nem akartam róluk levenni a földet, nehogy megsérüljenek. Látható, hogy jelentős méreteket értek el.

A kontroll növényeknél szintén nem takarítottam le a gyökereket, viszont ezek nem túl jelentős méretűek. Ez jól bizonyítja a mágnesek hatását.

A már elültetett növényeket két alátétre helyeztem el, itt locsolom őket. Az első locsolásnál az alátéteket teljesen feltöltöttem, hadd szívják meg magukat. Bal oldalon találhatóak a kontroll, jobb oldalon pedig a mágnesezett növények

Látható, mekkora különbségek vannak már a levelek méretében, és mennyiségében.

Két nappal ezelőtt elkezdtem Petri-csészében csíráztatni búza magokat. Összesen 400 mag, 200 kontroll, 200 darab pedig mágneses térben tölti a napjait. 4 Petri-csészére bontottam fel a kísérletet, mindegyikben értelem szerint 100 darab volt. 2 nap elteltével a mágneses térben lévő magoknál nagyjából 85%-os volt a csírázási arány, míg a kontroll magoknál csupán 45%. Íme egy kép róluk, ami jól szemlélteti a különbséget.

Kezdet

Üdvözlök mindenkit!

ezt a blogot azért hoztam létre, hogy a http://magnesnoveny.blog.hu kutatásról szóló blogomat még szabadabban tudjam megcsinálni. Mindkét blog élő és aktív lesz, tehát érdemes mindkettőt figyelni.